Akedvező természeti viszonyok, a termelők szorgossága, valamint a borkészítés titka együttesen járultak hozzá a tokaji bor, vagyis a „VINUM REGUM REX VINORUM“ (a királyok bora, a borok királya) megszületéséhez.

A szüret október végén kezdődik, amikor a különleges mikroklímának köszönhetően a szőlő túlérik. Az őszi esőzések és a hajnali ködök hatására a szőlőbogyók meggyengülnek, és megtámadja őket a Botrytis Cinerea nevű nemespenész. Az azt követő, napsütésben gazdag napok során növekszik a bogyók cukortartalma és aszúszemek keletkeznek. A borok savakban és zamatanyagokban gazdagok. Az érés mély, tufás pincerendszerekben zajlik 10-12˚C hőmérsékleten. A pincepenésznek köszönhetően az ottani levegő páratartalma 78-98 % között mozog. Így nyeri el a bor a tokaji borokra jellemző ízét, színét és aromát.

Tokaji aszú 3,4,5,6 – puttonyos
A 3, 4 , 5, 6 – puttonyos tokaji aszú a csúcsminőségű tokaji borok kategóriájába tartoznak. Hagyományos eljárással készülnek az aszúsodott szőlőszemekből, melyek a Botrytis cinerea Persoon nemespenész hatására különleges, egyedülálló ízt adnak a bornak. Az aszúsodásra és a tokaji borok gyártására csupán törvény által meghatározott fajtákat szabad használni:

• Furmint – a tokaji szőlőfajták között 65%-os részesedéssel bír,
• Hárslevelű - 25%,
• Sárga muskotály - 10%.

Egyéb fajták felhasználása tokaji borok gyártására tilos. A borok kenyérre emlékeztető mellékíze a szőlő, valamint a bor érlelése során jelenlevő oxigénnel függ össze. 

Az aszúgyártás igen bonyolult folyamat. A szüret során az aszúsodott szőlőszemeket kiválogatják és ledarálják. Ezt követően egy Gönci hordó (136 l) jó minőségű borhoz 3 - 4 - 5 - 6 puttony (régi mértékegység: 1 puttony = 23 – 25 kg) aszúszemet adnak hozzá. Az áztatás során illatok, ízek és különféle anyagok szabadulnak fel, amelyek a fahordókban való érlelés során tovább finomodnak. A puttonyok mennyiségétől függően a tokaji aszú alapfajtái közül 3 - 4- 5 - 6 puttonyos, Gönci- és Szerednyei-hordókban 4 évig, olykor azonban hosszabb ideig is érlelt borokat különböztetünk meg. A csemegeborokban a csokoládé, a grillázs, a karamell, a kávé, a méz, a birsalma, a dió, valamint a friss gyümölcs íze váltakozik. A bor érettségétől függően ezek az ízek más és más kombinációban jelennek meg. E borokat az ízek gazdagsága, valamint a savak és a cukor tökéletes harmóniája jellemzi. Ez a bor nemes ajándék, mellyel tiszteletünket fejezhetjük ki szeretteink, barátaink és ismerőseink iránt. Ez az italok igazi természeti kincse, melynek segítségével megünnepelhetjük életünk nagy pillanatait és sikereinket.

Tokaji fajborok
A tokaji fajborok készítése különféle, a száraz és félszáraz tokaji borok előállítása során zajló erjedési folyamatokat befolyásoló tényezőktől függ. A szőlőt szüret után azonnal kipréselik és a mustot nagyobb űrtartalmú fahordókban erjesztik. A kiérlelt fiatal bort ezután 136-250 literes hordókba fejtik le. Az érés eredményeképpen nyert tokai fajbor száraz vagy félszáraz, alkoholtartalma 11-12% v/v, lágy aranysárga színű, és magasabb illósav-tartalommal rendelkezik.

Tokaji szamorodni borok
A következő tokaji borfajta a száraz és édes szamorodni. A tokaji szamorodni édes szőlőből készül, mégpedig oly módon, hogy az aszúszemeket nem szedik ki a fürtökből, aminek következtében az erjedést és a kiérlelést követően a borban 20- 50 g/l  maradékcukor marad. A tokaji szamorodni száraz bor készítésére kiérlelt, aszúmentes bort használnak. Kb. egyhónapos erjedés után a bort nagyobb tartályokból kisebb tartályokba fejtik le. A kisebb méretű hordókban, amelyek az oxidációs folyamatok miatt nincsenek teljesen színültig megtöltve, 11-14 C mellett hosszantartó érlelés folyik. A tokaji szamorodni száraz boroknak aranysárga színűnek kell lenniük.